MABISZ-elnök: Magyarország még mindig az alulbiztosítottak közé tartozik

A nyugat-európai országokhoz viszonyítva Magyarország az alulbiztosított országok körébe tartozik, így az öngondoskodás terén az év minden napján van még tennivalónk - mondta a biztosítás világnapja alkalmából Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke az MTI-nek adott interjúban.

Osztrák biztosítók kezdeményezésére, 1993. óta szeptember 20-a a biztosítás világnapja. A kezdeményezők célja a biztosítás fontosságának a hangsúlyozása volt, nem utolsósorban azért, mivel a biztosítás hozzájárul a gazdaság stabilitásához is.

A biztosítottság egyik fokmérője az, hogy az adott országban a biztosítók díjbevétele hogyan aránylik a bruttó hazai termékhez (GDP-hez). Ausztriával összevetve Magyarországot, kétszeres a különbség. Ausztriában az éves GDP 5,3, míg Magyarországon 2,7 százaléka a biztosítási díjbevétel a tavalyi adatok szerint - tette hozzá a MABISZ elnöke.

A biztosítottság aránya nagyon eltérő, attól függően, hogy életbiztosításról, vagy pedig a nem élet jellegű biztosításokról van szó. Ez utóbbiakkal kapcsolatban megemlítette Pandurics Anett, hogy a több mint 4,1 milliós magyar járműállománynak az 5,8 százalékára - bár a nevéből adódóan is kötelező - nem kötnek kötelező gépjármű felelősségbiztosítást, ez 250 ezer gépjárművet jelent. Hasonló a biztosítatlansági arány Írországban és Horvátországban, míg Romániában 15, Ukrajnában 33 százalékot tesz ki. Az uniós országok többségében azonban csak 1-2 százalék közötti a biztosítatlan gépjárművek aránya. Mielőtt a magyar arányszámot elviselhetetlenül magasnak tartanánk, hozzá kell tenni azt, hogy a nem biztosított járművek 60 százaléka 25 évnél öregebb - ez a teljes állomány 10 százaléka -, így ezek közül sokat nem is használnak, csak "bennragadtak" a hivatalos nyilvántartásban. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor kapjuk meg a reális 2,5 százalék körüli biztosítatlansági arányt, ami teljesen elfogadható - hangsúlyozta a MABISZ-elnök.

A casco biztosítás már szabadon választott, rosszabb is az aránya. A gépjárművek 19 százalékára (800 ezerre) kötnek ilyent az üzembentartók, míg például Ausztriában pontosan duplája, 38 százalék a casco biztosítások aránya.

Pandurics Anett örömét fejezte ki amiatt, hogy az első fél évben - az új járművek eladásának növekedésével együtt - nőtt a casco biztosítások száma is. Ez a növekmény azonban nem jelentkezett a díjbevételben, mivel a piaci verseny hatására az utóbbi időben jelentősen csökkentek a casco biztosítások díjai - tette hozzá az elnök.

A lakásbiztosításoknál sokkal jobb a helyzet, mint a járműveknél: a több mint 4 milliós magyar lakásállomány háromnegyede biztosított. Kijelenthetjük, hogy a lakásingatlanok biztosítottsága nemzetközi összehasonlításban is jó arányú, a szerződéseken belül a biztosított kockázatok eloszlása is megfelelő. Becslések szerint körülbelül a kimaradt lakások felét lehetne még piaci alapon biztosítani, de a másik fele olyan - leginkább ártéri - területen fekszik, hogy arra nem is lehet biztosítást kötni. Ezekre jött létre - törvényileg - még 2003-ban a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, amely az ár- és belvízkárokat téríti meg azoknak, akik önként belépnek és vállalják a befizetést. Kár, hogy csak pár százan vállalták ezt a fajta állami biztosítást, mivel a kockázat folyamatosan magas, amit a magyarországi árvizek is bizonyítanak - vélte Pandurics Anett.

Az életbiztosításoknál az az attitűd hiányzik (és ez nem magyar sajátosság), amely az öregkort megelőzően már 30-40 évvel korábban megtakarításra késztetné az embereket. Ahogy nőtt a bizonytalanság az emberek mindennapjaiban, egyre nehezebb hosszú távra elköteleződni, ilyen hosszú időszakra előre gondolkozni. Ezért is fontos, hogy az állami szabályozás ez év elejétől kedvezően változott: a nyugdíjbiztosításra - amely egy sajátos életbiztosítás - a befizetett díj 20 százalékáig, de legfeljebb évi 130 ezer forintig adójóváírás jár.

A megtakarítási hajlandóságot nyilvánvalóan befolyásolják a jövedelmi viszonyok is, de ha azt vesszük alapul, hogy az emberek mennyit költenek szerencsejátékokra és élvezeti cikkekre, akkor kiderülhet, hogy ebből az összegből akár öngondoskodásra is jutna, hiszen a nyugdíjbiztosításokkal jellemzően már pályakezdéstől egészen kicsi összegekkel elkezdhető a rendszeres megtakarítás. Ezen termékek két sajátosságát fontos kiemelni az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokhoz képest: a nyugdíjbiztosítások - a megtakarítási elem mellett - életbiztosítási védelmet is nyújtanak és amikor eljön a nyugdíjfolyósítás ideje, akkor ezek a termékek képesek - a piacon egyedülállóan - valós járadékot szolgáltatni.

Végül az egészségbiztosítások jövőjéről kérdeztük a MABISZ elnökét: hol a helyük az üzleti egészségbiztosításoknak az alapvetően állami biztosítási rendszerben? A válasz így hangzott: "A szektor többször jelezte, kész arra, hogy szerepet vállaljon az egészségügy átalakításában, de minden esetben hangsúlyoztuk, hogy csak az állam által finanszírozott társadalombiztosítás jelenlegi rendszerén felül, kiegészítő szerepkörben, ahol az állam a tb-ügyfelek érdekében természetesen komoly garanciarendszert épít ki. Okos szabályozással úgy lehetne transzparensen pluszforrásokat bevonni az egészségügyi rendszerbe, hogy azzal mindenki jobban jár."

Pandurics Anett fontosnak tartotta, hogy a biztosítási világnapon szóljon néhány szót arról a közel 30 000 emberről, akik közvetítőként nap mint nap azon dolgoznak, hogy segítsenek az ügyfeleknek jó döntéseket hozni. Fontos szerepet töltenek be abban, hogy az ügyfelek (egyének és vállalatok) jól mérjék fel kockázati kitettségüket és a megfelelő megoldást is megtalálják.

2014.09.22.

Hány napom van hátra a nyugdíjig?

Az eredmény kiszámításához adja meg a születési dátumát.

Születési dátum:

Tovább


A Felelős Jövő site a Magyar Biztosítók Szövetségének megbízásából készült.

All rights reserved © 2017.